2017. január 31., kedd

Mozizzunk - Egy ami... Filmes Tag

Mai alkalommal utoljára, sziasztok!


A nap utolsó bejegyzéseként a blogomon kuriózumnak számító Tag-et hoztam. Egy filmes tag-et, amit Raccoonit dobott nekem össze a blog szülinapjára...és persze azért, mert mindig ellátom Book Taggel xD Innen is köszönöm szépen a kihívásodat.  
Mivel ilyen Tag még nem volt a látóteremben, ezért elég nehézkesen indult be a dolog. Nagy tisztelője vagyok a mozgóképes kultúrának, ezért érzem azt, hogy már megint nem tudok mit írni. Annyi filmet láttam és abból kiválasztani egyet? Na de lássuk is azokat a kérdéseket.


1. Egy film/sorozat, ami bár nagy népszerűségnek örvend, Te nem érzel késztetést rá, hogy megnézd

A reakcióm, amikor rá akarják tukmálni az egyik ilyen produkciót
Rögtön bele is csaptunk a lecsóba. Sorozatból tudok egyet kapásból mondani: Trónok harca. Elképesztő módon nem érdekel ez a széria. Körülbelül öt percet kellett belőle megnéznem kötelező jelleggel, de annyi bőven elég volt, hogy nyugodt szívvel azt mondhassam a továbbiakra, nem. Annyira hatásvadásznak tűnik nekem az egész. Akkor már inkább nézek Gyűrűk Urát (gondolom itt megint elveszítek néhány olvasót xD). 
Filmeknél számtalan ilyen van. Tudjátok mit? Ha már előbb felemlegettem a Gyűrűk Urát, akkor nem mehetek el a Hobbit három részes katasztrófája mellett. Az első részt láttam még moziban, viszont a többi nem érdekel. Olyan lapos volt, pedig jócskán lerövidült a játékidő, ám ez nem segített azon az érzeten, mintha már négy órája énekelgetnének a "törpék". Ebből a folytatásból köszönöm, de nem kérek.


2. Egy film/sorozat, aminél azt kívántad volna, hogy a gonosz győzzön

Gwiiii 😍❤
Az Alkonyat első részéből James, mert akkor nem lett volna folytatás. Na jó, komolyra fordítva a szót itt egy sorozatot tudnék mondani, aminél nagyon megszerettem a fő gonoszt. Ez a Scholar Who Walks the Night. Gonosz, számító, manipulatív, szadista, mégis megnyerő tud lenni. Engem levett a lábamról. Sőt, a végén még meg is lehet sajnálni, ami igazán ritkaságszámba meg az ellenlábasok esetében. Én szurkoltam neki. Aztán James sorsára jutott 😒 Pedig toronymagasan az egyik kedvenc vámpírom.


3. Egy film/sorozat, amit a történetvezetés miatt szeretsz, illetve egy film/sorozat, amit a karater(ek) miatt

Innen nincs menekvés!
A Hannibal című sorozat volt, amiben a szereplők zseniálisak lettek. Főleg a két főszereplőre gondolok, akik között működik a kémia. Az az elvetemült fogócska amit ezek ketten művelnek, brutális és izgalmas. Nem kétdimenziósak a figurák, és itt már a teljes stábra értem a dolgot. De a történetvezetés is egészen jó itt. Koránt sem hibátlan, azt hozzá kell tennem, viszont meglepő és nem ritkán kreatív.


4. Álmatlan éjszaka... Volt-e olyan film/sorozat jelenet, amitől esetleg rémálmok gyötörtek? 


Volt bizony. A Ki vagy Dokiból a gázmaszkos rész. A mai napig kiráz a hideg tőle, de amikor először láttam, akkor még aznap este jött a rossz álom, hogy ezek a figurák körbevesznek és csak a légzésüket, meg azt a maszkot látom. Valami borzalmas volt. 
5. Egy film/sorozat, ami megrendít...

Jack!!!
😭
Szerintem ide egyrészről mondanám a sablonos Titanic-ot. Ahányszor elkezdődik a hajó süllyedése, mindig nekiállok könnyezni. Arról a jelentről nem is beszélve, amikor Leo mélymerül a végén. Hiába, megrekedtem a gyerekkoromban. 
Sorozatoknál egy animét mondanék ide. A Cowboy Bebop-ot. Én imádtam Spike-ot, szóval már önmagában is drasztikus és szívfacsaró volt a befejezőrész. Ahányszor látom, annyiszor sírok is rajta.


6. Egy film/sorozat, amin még mindig nevetni tudsz

Sorban állás a Munkaügyi Központban 😂
Már attól is nevetek, hogy felidézem magamban. Ez pedig az Alul semmi. Egy olyan angol filmről beszélünk, ami amellett, hogy szórakoztat, még szól is valamiről. Önmagában a helyzet is egy komédia. Egy csapat 40 körüli frissen munkanélkülivé vált férfi elhatározzák, hogy sztriptízből fognak megtollasodni. Azok a párbeszédek, a gyakorlások...Egyszerűen nagyszerű film, ami eszméletlenül vicces.


7. Egy film/sorozat, amit kihívódnak ajánlsz

A 6. pontban említett Alul semmi című kitűnő vígjátékot. Kinek kell a Magic Mike, amikor a témát sokkal jobban és mérföldekkel viccesebben feldolgozták már egyszer. Garantáltan rekeszizom szaggató szórakozásról beszélünk.

Egy kis kedvcsinálónak: 


Ennyi lett volna már. Még egyszer köszönöm Raccoonit-nak az idejét és a kihívását! 😄😙❤ A kihívottaim pedig...még mindig bárki, aki szeretné!

Fejlődésben lévő gyeremeke - Stinger - A Skorpió fullánkja

Sziasztok ismét!




Mivel a soron következő könyv helyszínét javarészt Amerika Játszótere adja (Las Vegas), ezért nem árt egy kicsit a nyereményekről beszélni. Ugyanis ezt a könyvet stílusosan, nyereményjáték keretei között szereztem meg. Ezúton is köszönöm újfent a Blogturné Klubnak a lehetőséget. 
Ezelőtt még sosem nyertem. Se versenyen, se játékon. Volt olyan, hogy második lettem, de az első hely kimaradt az életemből. Nem vagyok szerencsés típus, Fortuna előszeretettel kerül. Aztán egy nap felnéztem az e-mail fiókomban, ahol találtam egy levelet a Blogturné Klubtól. Meg is lepődtem rajta, meg nagyjából el sem hittem, de utánanéztem a dolgoknak és kiderült, hogy valóban nyertem. 
Az első fejezethez volt szerencsém a Leo esélye extrájaként, ami rögtön megtetszett. Egy ügyvéd és egy pornósztár viszonya? Hmmm...ez rejteget magában jó adag potenciált. Viszont kiderült, hogy Mia Sheridan Stinger című könyve nem erről szól elsősorban. Ez csak amolyan adalék volt a történethez (annak is inkább az első . Hogy ez milyen módon befolyásolta az élményt, az most kiderül.

A történet egy vegas-i hotelben kezdődik. A szálláshely két konferencia helyszínét adja: az egyik az ügyvédeknek szól, a másik a felnőttfilmek szerelmeseinek kedvez. Ennél eltérőbb nem is lehetne eme két esemény. Ugyan ez a helyzet a főszereplő párossal, akik véletlenül botlanak bele egymásba, nem egyszer megismételve a produkciót. Ám egyik alkalommal, hála egy meghibásodott liftnek, kénytelenek hosszú órákat együtt tölteni. Ezen idő alatt meglátják egymásban az értéket, levedlik magukról álarcaikat. Közösen elhatározzák, hogy merő mulatságól eltöltenek egy romantikus-erotikus hétvégét egymással, ami ugyan csúfosan végződik, viszont hosszútávú hatásai annál kifizetődőbbek lesznek. Évekkel később pont ezen pozitív változásoknak köszönhetően találkoznak ismét, természetesen ugyancsak véletlenül. A körülmények azonban jócskán megváltoztak.

Ehhez Judy bírónőnek is lenne egy két szava xD
A két főszereplő közül egyértelműen Grace karaktere volt a gyengébb. Igazából az ő szerepe kimerül a motivációban, ezért nem is nevezném igazi főszereplőnek. Semmit nem tesz hozzá a sztorihoz azon kívül, hogy ürügyként jól funkcionál Stinger jellemfejlődésénél. Felnőttnek nem nevezhető, felelőtlen lány. Annak ellenére, hogy ügyész, azonnal elhisz mindent, amit a számára vonzó egyed mond (még ha az igaz is, kellene benne lennie kételynek). Az elvakultság nem csak ezen a téren jellemző rá. Az előre megtervezett dolgaival is jócskán vannak gondok. Legalább az lett volna a könyv végén, hogy nincs ez a végtelenül ostoba terv, mert szerelem, meg miegymás. De nem. A három férfi megvolt az életében, szóval miről beszélünk? Azt a hatalmas szerelmet sem tudja az írónő jól közvetíteni a karakterrel. Inkább érződik ez vonzalomnak, ami gyerekes rajongással körül lett véve. Számomra csak egy mozzanata volt felnőttes, amikor otthagyta Carson-t a férfi menedzserének megmozdulása miatt. Ezen a vonalon haladva lehetett volna egy egészen jó karakter is kihozni Grace-ből, de sajnos nem így történt. Az sem segített a "megmentésébe", hogy a dialógusai sem voltak rendben. Erőtlenek és semmilyenek voltak, akárcsak maga a karakter. Egyébként az előítéletessége és a fölényeskedése sem tette sokkal átérezhetőbbé a karakterét, csak még inkább elidegenítőleg hatott, bár tény, hogy van benne valami. Az ilyen dolgokon nehezen tudja túltenni magát az ember, de azért neki sikerült csak azért, mert most más körülmények között találkoztak újra (lásd: a férfi rendezte sorait és új hivatást talált). Ha hiteles akart volna lenni az írónő, akkor ebből még lett volna konfliktus.

Na de szerencsére volt nekünk egy megmentőnk Carson Stinger egykori heteró férfi előadó, majd későbbi ex tengerészgyalogos személyében. Ő volt ugyanis az egyetlen, akinek sikerült személyiséget alkotni, méghozzá egészen jót. A nem túl kellemes múltú férfi régi hivatását a miért is ne, valamint a könnyű pénz ötvözetéből kovácsolt vágjunk bele mentalitás elsajátítása mellett választotta. Volt elég negatív példa az életében, hogy ő is erre az útra tévedjen, ami egyébként neki sem nagyon tetszett. Hiszen egy idő után már szégyenkezett azon, amiből a betevőjét kereste. Aztán jött Grace, aki végre elindította jellemfejődését. A közös hétvége mély nyoma miatt komoly elhatározásra jut. Jelentkezik a tengerészgyalogos kiképzésre, amit sikeresen el is végez. Ilyentájt még érződik rajta, hogy fejődő stádiumban van, még mindig elveszített kedvesét próbálja visszaszerezni. Az egyik bevetése során azonban megtalálja valódi életcélját, hivatását. Ez nem más, mint a nők védelme, ami ugyancsak gyermekkori traumájából adódik, azt még egy csavarral megtoldva. Szóval amellett, hogy szerette volna a szíve választottjának méltó párja lenni, azon jócskán túl is nőtt. Inkább a lánynak kellett volna felnőnie hozzá. Carson a könyv elején elveszett volt, de ahogy előrehaladunk, úgy érik ő is, míg felelősségteljes férfivá nem válik. Nem veszíti el a sok borzalom ellenére sem charme-ját, még mindig elbűvölő, de nem amolyan gyerekes módon, mint az elején. Ki kell emelnem, hogy mindezek ellenére sem tökéletes. Nagyon szentimentális tud lenni és néhol egészen nyálas, viszont tőle elnézem. Simán bent van a kedvenc férfikaraktereim között. Közel sem az elején, de benne van. Olvastam volna még többet róla...Grace helyett. Majdnem felejtettem megemlíteni, kedvenc hímem kétszer is hátráltató tényezőnek tartja szíve szottyát. Ennél szimpatikusabb nem lehetne.

Ki volt már??? Nem emlékszem!
A mellékszereplők megint nem lettek túl jól összehozva. A könyv olvasása után érzetem csak igazán, mennyire nem. Nincs olyan, akit fel tudnék idézni. Ilyen lényegtelen és súlytalanok lettek számomra. Pedig biztos vagyok benne, hogy olvasás közben valamiért bírtam Carson csapatát, csak nem emlékszem az okokra. Esetleg a foglalkozásuk miatt? Vagy mert volt némi csoportdinamika? Nem tudnám most hirtelen megmondani. (Egyszer el kellene kezdenem jegyzetelni olvasás közben.) Talán egyvalaki mégiscsak van, aki megmaradt. Az abszolút mélypont: Grace vőlegénye. Hogy mi volt a neve, azt ne kérdezzétek, de ennél kevésbé szerelmes és közömbös ember fia már nem is lehetne. Ez tisztán megmaradt.

MIÉRT???
Az ötlet, hogy a Skorpió három fejlődési fázisán végigmegy a történet kifejezetten kreatív húzás volt. Viszont az már nem, ahogyan megvalósítva lett. Az eleje túl lassan indult be, rengeteg volt az üres menet, a szexjelenetek száma sok, és nem mellesleg, szinte semmi fülledtség nincs bennük. Aztán jön a következő fázis, ami elméletileg a fiatal felnőttek korszaka lenne. Itt már valóban megkezdődött Carson komolyodása, ám csak belecsipkedünk a dolgokba. Voltak olyan dolgok, amikre sokkal inkább kíváncsibb voltam, minthogy Carson és Grace mikor, hol és hányszor teszik magukévá az elkövetkezendő, valamint az előző fejezetekben. Mert igen, a felnőtt férfi időszakában megint előbukkan ez a kitöltőrész. Fontosnak fontos, de nem ennyiszer és ilyen lagymatagon. Kémiától szinte teljesen mentesek ezek a jelenetek. De az összecsapottság az utolsó két-három fejezetben a legszembetűnőbb. Az a rajtaütés nagyon gyászosan sikeredett, plusz ahogyan az egész sztori le lett zárva... Hagyjuk is. De ha már belekezd valamibe az írónő, akkor azt igazán be is fejezhette volna. Ilyenek voltak a pornózás árnyoldalát bemutató részek, amiken aztán túl is lendült, pedig egészen jó kis konfliktus lehetett volna még a későbbiekben. Vagy ott van a kiképzés, a küldetések, hogyan építették ki a kis bázisukat Carsonék, és persze az általuk folytatott tevékenység is nagyon fontos kérdés lett volna. Ám ehelyett kaptunk még egy csipetnyi összeborulást. Nem erre vártam az első fejezet után. Bár nem is tudom már, mik voltak az elvárásaim.


A könyvet csak azért értékelem 3 pontra, mert ott van Carson karaktere, aki rengeteget fejlődik, vannak érdekes és társadalmilag is nagyon fontos kérdések, amiket felvet. És persze jókedvemben talált. Ajánlani azoknak tudom, akik szeretik a romantikus-erotikus történeteket. A kötet pedig önmagában megállja a helyét, szóval ne akadályozzon senkit, ha esetleg az előző két részt nem olvasták.


5/3

Két hét? Legyen! - Éjsötét szendevély

Sziasztok!

A karácsonyi szett egyik darabjaként 😄
Örvendve találkoztam a hírrel pár hónapja, hogy egyre több régi Ulpius-os sorozat jogait vásárolták fel mostanában a hazai kiadók. Nem is olyan rég sor került egy olyan szériára, amit már maga az Ulpius-ház sem folytatott a negyedik rész után. Ezért lepett meg, hogy hirtelen újra felkerült a radarra. Most már csak azt várom, mikor kezdi el folytatni valamelyik kiadó Nalini Singh mindkét (!) sorozatát, amibe anno az Egmont Dark belekezdett. De térjünk vissza a már felvezetett sorozatra.
A külföldi borító még mindig jobban tetszik
Gena Showalter féle Alvilág Uraival sem most találkoztam először. Őszintén szólva, annak idején nem is igazán tetszett. Teljesen egy kaptafára ment minden szerelmi történet benne. Viszont évekkel később, ahogyan megszereztem az eddig megjelent magyar köteteket egy akciózás során, úgy jöttem rá, hogy a történet viszont nagyon érdekes, nem beszélve a mellékszereplőkről. Nem az a szerelem első olvasásra típusú dolog ez. Számomra kell egy kicsit emésztgetni mielőtt bármit is kezdenék azzal, amit gondolok róla. És ez nagyon furcsa. Más könyveknél rögtön tudom, hogy ez jó volt-e vagy sem, a hibák is azonnal megvannak. De itt mindig van egy összezavaró tényező. Amikor éppen leírnám az aktuális részt, akkor kezd izgalmassá válni. Szóval érdekes a kapcsolatunk a sorozattal. Mindenesetre az Éjsötét szenvedélyt nagyon vártam, hiszen az egyik kedvenc mellékszereplőm került benne a középpontba. Na meg persze az angyalokra is kíváncsi voltam. Ám amikor elkezdtem, történt valami.

A történet szerint Olivia, a harcos angyal azt a feladatot kapja, hogy ölje meg Aeron-t, a Harag őrzőjét, aki áthozta a Pokolból Légiót. Azonban, ahogyan követi a lány ezt a veszélyes hímet, úgy jön rá, hogy annak mekkora szíve van. Nem is kell sokat várni arra, amíg beleszeret. Ám ez a szerelem felkelti a Mennyekben lakó angyalok rosszallását, és ultimátumot adnak neki. Két hetet kap a férfival, mielőtt egy másik angyalt jelölnének ki annak elpusztítására. Ennek a 14 napnak viszont súlyos ára van. Emberként kell a Földön boldogulni, viszont előtte ki kell törnie a Pokolból, ahova letaszították. Természetesen ez nem elég, ott van neki a Földi "vetélytársa" Légió, aki rafinált eszközökkel próbálja ugyanannak a férfinek a szívét elnyerni (vagy inkább a testét). Vajon győz az igaz szerelem és Aeron megmenekül? Esetleg beleavatkozik mindenbe a kötelesség? Vagy valami egészen más fog történni?

Férfifőszereplőnk, Aeron, mint már említettem, a Harag őrzője. Ha igazságtalansággal találkozik, a benne lakó démon minden áron meg akarja torolni. Ezért nagyon nehéz dolga van a szeretteivel szemben is, hiszen nincs olyan a közvetlen környezetében, aki el ne követett volna valamilyen aljasságot. Egy személyt tud tolerálni, az pedig az általa felszínre hozott Légió. A lányt sajátjaként szereti és bármit megtenne érte. Még azt is engedi, hogy a kis démon festővászonnak használja, ha úgy van kedve (márpedig neki sűrűn van olyanja.) Belső őrlődésein nem sokat segít az sem, amikor felbukkan Olivia. Sokat olvashatunk a közte és démona között lejátszódó "veszekedésekről", ami a lány elcsábítása körül folyik. Egyrészről ott van a kötelesség érzete a feladata és barátai iránt, másrészt Légió, aki érthető okok miatt nem szívleli az angyalokat. Ezért érzi magát már-már árulónak, amiért vonzza őt az ártatlan teremtmény, ki az ő vendége lesz egy rövid időre. A tény, hogy mindig szeretett volna egy saját családot még inkább elkeserítő, miután rájön Légió titkaira. Ő a kislányaként funkcionált volna, míg Olivia a feleség szerepében. Természetesen ez ábránd marad Légió árulása miatt. Ebből látszik, mekkora álomvilágba ringatta magát, amiből egy hatalmas pofon ébreszthette fel. Csak ez vehette arra rá, hogy végre szembenézzen az érzéseivel (amik kialakulásának hirtelensége megint csak túlhaladták a hihetőség határait), és egy cseppnyi boldogságot vihessen a párja valamint saját életébe. Megvallom, nekem ez nagyon tetszett és meg is dobogtatta a kicsi szívem, de azt már nem árulom el miért, mert erősen spoileres lenne. Aeron egy megbízható, odaadó férfi, aki mindent megtesz az övéiért; ha kell, akkor a saját testi épségét is feláldozza a védelmezésükért, ám a romantikus érzelmekkel hadilábon áll, de tanulékony. Amikor a rózsaszín köd ellepi, akkor nyálas is. Viszont túl kell jutni azon, amíg civakodik magával és a démonával. Ezek a részek néha nagyon idegtépők tudnak lenni.Mindenesetre érthető, miért magának való figura.

A női főszereplővel több gondom volt. Olivia a maga bájos ártatlanságával érkezik a főhadiszállásra, de amint beleszagol az életbe, abban a pillanatban próbálja felvenni magára a buja nő álarcát. Ez nagyon zavaró a könyv elején. Ugyan kapunk magyarázatot a hirtelen változásra és egészen érdekes módon kapcsolja össze Légió szálával, valahogy mégsem tudom teljes mértékben elfogadni. Ez valószínűleg azért van, mert már a felébredése után nem sokkal be szeretett volna kerülni Aeron ágyába, holott akkor közelben nem volt az a bizonyos zavaró tényező. Én elhiszem, hogy két hét rövid idő, de azért azt már nem, hogy az eddig szűzi élete élő Olivia rögtön megtud szabadulni a ruháitól, főleg olyan trauma után, ami őt éri Pokolban tartózkodása rövid ideje alatt. Ilyen nincs! Egyik pillanatban retteg a démonoktól, a másikban meg puszipajtások? Azért ez egy kicsit túlzás. Érzelmeit a harcos iránt valamennyivel jobban el tudom fogadni, mivel a lány legalább hosszú hetekig figyelhette a férfit, míg rájött, hogy akar tőle valamit. Pozitív az is, hogy nem jött rögtön a szerelemmel, neki is idő kellett hozzá (az ő esetében a hossz már hihetőbb). De ami miatt megnyerő volt, az az utolsó 100 oldal eseményei voltak. Megtudhattuk, hogy valóban méltó az aranyszárnyakra. Igazi harcos tud lenni, amikor a helyzet úgy kívánja. Erős, határozott egyéniséggé válik ezalatt a pár nap alatt, ami ugyan megint gyors, viszont ez újfent csak az időintervallum miatt van, bár nem kevés szerepe volt a Földön kapott gyorstalpalónak, lásd pofonok folyamatos áradása minden oldalról. Ami a jóságát illeti, azért néhol nem volt annyira tisztán kivehető, egy részen nem csak Aeron lepődött meg, hanem én is. Nem lett egy hatalmas kedvenc a karakter, de a jó fajták között benne van.

A mellékszereplők ismét tündököltek. Volt amikor jobban, mint az Aeron-Olivia páros. Egyik nagy kedvencem Légió lett. Ez a pöttöm lány aztán tudja, hogyan borzolja a kedélyeket. Jócskán magára haragított mindenkit az Erődben, de még Galent is, akivel a kötet előtt soha sem  találkozott. De ez az egy találkozás a favoritom lett (nem csodálom, hogy már boronálnák össze őket). A kis démon lobbanékony, féltékeny típus, aki önző módon cselekszik, hogy aztán ezzel a saját sírját ássa. Ez emberibbé teszi a karakterét, hiszen ki nem mondott volna haragjában olyat, amit később megbánt. Ha belegondolunk, az ő mélyrepülése is egy mondattal kezdődött. Bármilyen meglepő, ugyan keveset kapunk belőle, de annál érdekesebb információk derültek ki Galenről. Egyre jobban foglalkoztat, mi is történt valójában vele kapcsolatban. Biztos nem csak annyi, hogy átállt a sötét oldalra, mert úgy tartotta úri kedve. 
Az Alvilág cuki Urai ❤
A felbukkanó Urakat régebbről ismerjük, egyet leszámítva. Scarlet különös volt. A származása ugyan úgy, mint a démona. Kíváncsi vagyok, ebből mit lehet majd kihozni az ő kötetében, ugyanis eddig nem volt se negatív se pozitív a megítélésem a karaktert illetően. Szép számmal került említésre több olyan Uraság is, akik eddig nem voltak színen és még csak a Pestiek sem tudtak róluk. Ez azért elég furcsán lett megoldva. Egyik démon csak tudná, hogy van-e még több belőlük. Kicsit logikátlan, hogy senki nem tudott semmit, csak a főnökök a fellegekben. Bár ők is megérdemelnének egy misét, de újfent azt tudom mondani, az már nagyon spoileres lenne. Tehát jócskán el lettünk látva gondolkodni és várni valóval. Az a kérdésem, van-e Lustaság, és ha igen, akkor mi a különleges képessége? XD

A hiányzó láncszem
Még a poszt elején említettem, erősen gondolkodtam azon, hogy leteszem a könyvet olvasás közben. Nos, ennek meg volt a maga elég komoly oka. A könyv legeleje egészen jól nyit. Egy hangyányi hirtelen, de nem rossz. Viszont csak utána jön a neheze, ugyanis a könyv egészen addig, amíg ki nem derül Légió szennyese, lassú és unalmas. Ugyan voltak szusszanásnyi idők, amikor történt is valami, nem csak Aeron és Olivia idegesítővé váló őrlődését kell olvasni néhol langymeleg erotikával fűszerezve. Azonban ez nagyon kevés volt az egészet tekintve. Még szerencse, hogy Gena észbe kapott időben. Az utolsó 100 oldallal teljes mértékben meg voltam elégedve. De van még egy, az unalomnál is nagyobb probléma, mégpedig a hiányérzet. Mintha hiányozna egy egész könyv ezelőttről. Ki az a Lysander, akiről annyit beszélnek? Miért annyira félelmetes? Neki miért lehet kapcsolata egy hárpiával, ha Oliviának nem lehet egy démonnal? Úgy lett az egész könyv megírva, és ez a szál bevezetve, mintha mindezt nekünk már alapból tudnunk kellene, holott csak a kötetet megelőző novellából derül ki. Az az egy mázlim van, hogy a The Darkest Angel-t olvastam, így nagyjából képben vagyok. Viszont enélkül az ismeretanyag nélkül van, ami egyszerűen nem működik. Ott valamennyi információ csatolva van, de az Éjsötét szenvedélyben ezt már alapnak veszik. Valahogyan a magyar olvasóknak is el kellett volna előbb hozni ezt a bizonyos novellát a könyv előtt. Még egy kis észrevétel: a helyesírást már megint nem ellenőrizték. A könyv eleje tele van elírásokkal. Nyugalom, félrefordítást is kapuk, ám azt már jóval kevesebbet és nem is annyira zavaróakat.

Összességében nem rossz könyv, érdekes felvetésekkel, sok jó karakterrel, viszont át kell lendülni azon a kritikus 200 oldalon, amiben segít valamennyit a két mellékszál. Igaz, nem túl sokat, de ez is elég ahhoz, hogy lássuk a fényt az alagút végén. Viszont nem lenne rossz, ha utána néznétek a The Darkest Angel-nek, mert úgy lesz teljes a kép. 
Szóval a sorozat rajongóinak kötelező jellegű, viszont aki most találkozik először az Alvilág Uraival, azok inkább kezdjék onnan ahonnan kell: az elejéről. Magát a sorozatot a paranormális románcokat és az urban fanatsykat kedvelő olvasóknak meleg szívvel ajánlom, de bárki nekikezdhet, aki a néhol túlcsöpögős jelenetek nem riasztanak vissza. Igen, vannak benne ilyen részek bőven, bár néhány drámai jelenet megfelelően tudja őket kompenzálni. Majdnem kihagytam a mitológia szerelmeseit 😮 Görög mitológia nagyon másként.


5/3,5

Blogszületésnap - Egy éves lett!

Egy éves lett az oldal! 


El se hiszem, hogy már egy teljes év eltelt a kezdet óta. Jó, könyvekről és filmekről már előtte is írtam véleményeket a molyon és a snitten, de azért egy blog sokkal szélesebb olvasókört tud megcélozni. 
Meg kell valljam, nem egyszer gondolkodtam el az oldal megszüntetésén. Nem érzetem úgy, hogy bárkit is érdekelne, milyen hülyeségeket írok össze vissza. Most sem érzem, viszont a folytatás mellett döntöttem. 

Az elindulás óta volt némi változtatás. Első alkalommal csak könyvekről és filmekről szerettem volna írni. Terveim szerint a nyomtatott szövegről való értekezéseim többségben lettek volna, ám az idő és a kedv sem így hozta. Ezután nyáron kerültek a képbe a különböző book tagek, majd megkért barátnőm, hogy novelláját itt osszam meg mindenkivel. Végül én is úgy döntöttem, a sajátommal is teszek egy próbát. Elgondolásom szerint továbbra is menni fog majd a Moziban jártam! rovat valamint szeretném állandósítani a Trailer kibeszélőt is, hiszen az évben lesz majd miről teóriákat gyártani. 

Szóval terv van, csak továbbra is az idővel vagyok elcsúszva. Meg nem is igazán tudom, mire lenne igény. Ebben nagyon jól jönne egy kis segítség. 

Minden esetre ma még elméletileg három poszttal jövök ezen felül. Mia Sheridan Stinger című kötetével, Gena Showalter-től az Éjsötét szenvedéllyel, valamint egy extrával, de ez már nem csak tőlem függ.

2017. január 23., hétfő

Ez nem reggeli! - Kávé Book Tag

Sziasztok!



Hamarosan a blog betölti az első életévét. Ennek örömére elhatároztam, hogy a hónap végére megpróbálok minél több tartalmat hozni nektek, a szülinapon pedig három bejegyzést. Ezekből kettő könyv lesz (Gena Showalter - Éjsötét szenvedély, Mia Sheridan - Stinger), valamint még egy, amit nem döntöttem el, melyik is legyen. Egyrészről ott van a Csokoládé Book Tag, másrészről a D, a vámpírvadász, amit még kihívásként kaptam Raccoonit-tól.
Ma egy újabb booktaggel jöttem, nevén nevezve a Kávé Book Taggel. Köszönöm a kihívást Gorkie-nak, akinek a teljesítését itt olvashatjátok el. A kihívás 8 könyves kérdésből áll, amikre a választ innentől olvashatjátok.


1. Fekete kávé
Egy sorozat, amibe nehéz belerázódni, de utána nem tudod letenni

Mayfair-rezidencia

Az egyik legnehezebb olvasmányom, amibe éppen csak bele tudtam rázódni, de nem bántam meg, sőt, annyira érdekelt, hogy egyhuzamban olvastam az egészet, az Anne Rice A Mayfair boszorkányok története című trilógiája. Plusz a Vámpírkrónikák azon részei, amelyek kifejezetten ehhez a családhoz tartoztak. Egyszerre érdekes és visszataszító ennek a famíliának a története. Van benne minden féle dolog, a végére pedig eléri azt, hogy mindezek ellenére érdekeljen, ki kivel mit kavar. Viszont tényleg át kell lendülni az első köteten. A túl sok leíró rész pedig zavaró lehet azok számára, akik nem szokták meg vagy nem szeretik, ha bő lére van eresztve. 


2. Borsmentás mokka
Egy könyv, ami a téli időszakban nagyobb népszerűségnek örvend


Ide nem tudnék csak egyet írni. Sok olyan könyv van, ami kifejezetten ilyenkor lesz újra sláger. Lásd a Karácsonyi ének, Harry Potter könyvek, bármilyen best-seller, ami ilyentájt jön ki, de még mondhatnám a Gyűrűk Urát is és hasonlókat. Én általában aktuális bestsellerezek ilyenkor.


3. Forrócsoki
A kedvenc gyerekkönyved


Azt hiszem, ez nem kérdés egy fan számára. Bár igaz, hogy a Harry Potter széria inkább ifjúsági. De engem gyerekkoromban ért el, szóval átírom ezt a besorolást önkényes módon. Egyébként igazi gyerekkönyv nem igazán volt még a kezemben, szóval olyat nem tudnék mondani. 


4. Dupla eszpresszó 
Egy könyv, ami az elejétől a végéig izgalmas volt


Marissa Meyer Cinder című könyve pont ilyen volt. Izgalmas világ, nagyon jó szereplők, folyamatosan izgalom. Csakis ajánlani tudom mindenki számára. Ha egy izgalmas és jól megírt, fantáziával dúsított YA kötetet kellene mondanom, akkor ez az első.


5. Starbucks
Egy könyv, amit mindenhol látsz


Én egyenesen egy egész könyvsorozatot hozok ide. Mi más jönne szembe velem, mint az Árnyalat-tilógia és a Grey. Főleg, hogy már csak néhány hét van hátra a premierig, amire feltett szándékom elmenni. Ezek a vetítések a legjobbak, és ez nem a film minősége miatt van így. Alig várom már.


6. Hipster kávézó
Egy alulértékelt könyv


Ctrl+c ctrl+v az előző pontban szereplő sorozat könyveit tudnám mondani. Félreértés ne essék, nem tartom jónak a könyveket, sőt, az utolsó rész tragikusan silány lett. Viszont az tény, hogy szórakoztató olvasni ennek a végtelenül egyszerű gondolkodású lánykának és a borzasztóan beteg milliárdosának a történetét. (Megsúgom, hogy az első rész felétől a szexjeleneteket átlapoztam, mert egyhangú és izgalomtól mentes volt az egész. De ez titok!)


7. Tökéletes keverék
Egy könyv vagy sorozat, ami keserédes volt, de mindeközben tökéletes


Tökéletes produktum nincs. Nagyon jó viszont van. Nem is kevés. Nehéz kiválasztani közülük csak egyet. Nem akarom megint az Acheron-t, mert az minden Book Tagemben szerepelt eddig, így legyen egynek ide az Angyalkard Nalini Singh-től. Érdekes, megrázó, felemelő. Van benne erőszak, vér, szex. Tehát minden, ami kell...legalábbis egy felmérés szerint. Ezek mellett is nagyszerű szereplőket kapunk. Akár önálló könyvként is el lehet olvasni, mert nem folyik bele a fő szálba, attól szinte teljesen különválik. 


8. Hoppá! Véletlenül a koffeinmenteset kaptam!
Egy könyv, amitől többet vártál


Csalódások számának se eleje se vége, 2016-ban pedig szinte csak ilyennel találkoztam. De a legnagyobb talán Jodi Ellen Malpas Egy éjszaka ígérete című kötete volt. A mai napig dilemmában vagyok, hogy a következő részt és a Védelmezőt el akarom-e olvasni. Hiszen annyira tetszett a Férfi-trilógia, de ez a könyv a közelébe nem került annak. Tudom, egy sorozat alapján nem szabad megítélni egy írót, de ez nagyon nem volt rendben. 


Kihívottaim pedig:
  • Ayasha,
  • Raccoonit,
  • Edit
  • és továbbra is bárki, aki ki szeretné tölteni, akár itt, illetve saját oldalán, esetleg a molyon.

2017. január 10., kedd

The End, avagy nyomokban apokalipszist tartalmazhat 1.

Sziasztok!


Úgy döntöttem elhozom az oldalra a saját írásomat, amit eddig WattPad-on osztottam meg. Tudom, hogy nem írok valami szépen, sőt, azt is megkaptam már, hogy elég követhetetlen a cselekmény. Viszont továbbra is kitartok amellett, hogy bevezetésnek nem kell minden csavart lelőnie. Szívesen várom a véleményeteket továbbra is. Terveim szerint havonta legalább egy fejezetet szeretnék megírni, így ebben a hónapban még várható lesz a folytatás.
Fontos kiemelnem, hogy nem gyermekbarát írásról van szó, ezért 18 éven felülieknek ajánlott!!! Lesz benne horror, akció, krimi, egy csipetnyi humor, nagy adag vér, mindehhez néhány gerezd romantika, nyakon öntve fantasy elemekkel.

Egy kicsit a történetről: Egy különleges tárgy, egy világ és két nagy erejű ellenlábas. Az egyikük meg szeretné kaparintani a világot, a másikuk pedig megmenteni azt. De valóban meg tudja-e? Hősünk ugyanis beképzelt, nagyszájú és egy felettébb különös hobbinak hódol, ami nem éppen összeegyeztethető megmentői szándékaival.

2017. január 8., vasárnap

Az új esztendőre - Új Évi Book Tag

Sziasztok!



Már 2017 van. Eltelt egy újabb év. Lassan már a blog is a születésnapját ünnepli, de még mindig nem hiszem el, hogy belekezdtem a nyilvánosabb írásokba. Ugyan nem állt szándékomba összegzőt csinálni előző évemről, mert túl sok könyv nem volt most a kezembe a zsúfolt időszakok miatt és a kisebb válságok okán. De most jött egy kihívás, ami felfogható összefoglalásnak.
Gorkie (Olvasó körút blog) és Edit meghívott a 2016-ot búcsúztató és a 2017-et üdvözlő szösszenetre. Ezúttal 9 kérdés van, amelyeknek egy része az óévre vonatkozó könyves tapasztalatokra irányul, másik része pedig az újévben várt olvasmányokra. Íme az én kitöltésem:


1. A legjobb könyv és/vagy sorozat, amit 2016-ban olvastál!


Legjobb könyv? Huh...ilyenből három is volt, pedig mint említettem, nem volt túl bő a termés a magam 52 könyvével. (2015-ben egy kicsit túltöltekeztem: csak a molyon 200 olvasmány fölött voltam, és ez csak a második félév volt) Olyan nagyszerű kötetek voltak, mint a Csillagok háborúja, az Ahol a szivárvány véget ér, és a Büszkeség és balítélet. Én mindet csak ajánlani tudom bárkinek egy próbára. 
Sorozatok közül csak kettőt olvastam igazán, de az egyiket nem tartom valami kiemelkedőnek, annak ellenére, mennyire szerettem gyerekként (Darren Shan regényes története). A másikat egyenesen rühellem (Tigris sorozat Colleen Houcktól). Mennyivel könnyebb helyzetben lennék, ha a mozgóképre vonatkozna a sorozat kérdése (Scholar who walks the Night, Esperanza mia, The Royals, Hannibal, Yuri!!! on Ice).


2. Nemrégiben (2016-ban) megismert írók, akiktől szívesen olvasnál még!


Ilyet csak kettőt tudnék mondani: Jane Austen (meg akarom tudni, hogy tényleg minden könyve ugyan olyan, egy-két változtatást leszámítva) és Cecelia Ahern (kíváncsi vagyok, hogy a többi könyve is ennyire ötletes-e a sablon-sztori ellenére).


3. Melyik könyvből készült film/sorozat adaptációt várod a leginkább?


SÖTÉT ÖTVEN ÁRNYALATA!!! Nem vicc, tényleg várom. Már meg is beszéltük barátaimmal, hogy megyünk rá. Az Szürke ötven árnyalatán is annyit nevettünk, remélem ez a vetítés is legalább annyira hangulatos lesz majd, ha már a film nem jó finoman szólva se (érzem, hogy néhányan most megharagudtak rám xD). Egyébként inkább képregény-adaptációkat várok: Logan és Wonder Woman. Meg természetesen egy olyan adaptációt, amiből mindig előbb van film és csak utána könyv, azaz az új Star Wars-t.


4. Nevezd meg a karaktert, akitől nem sajnálnád az éjféli csókodat! (Ha van ilyen.)




Megint egy jó kérdés. Nem tudok dönteni. Rengeteg jó pasiról olvastam. Hmmm...Legyen Savitar Sherrilyn Kenyon Dark Hunter című sorozatából. Nála csak attól tartanék, ha nem tetszik neki. Ő nem az a megbocsátó típus. De még mennyire nem.


5. Mik szerepelnek a 2017-es várólistádon? (Hogy ne legyen túl hosszú a lista, elég a TOP 5 várva várt!)

Sherrilyn Kenyon új kötetét, mert régen olvastam angolul és imádtam Wren-t (elméletileg idén kellene kijönnie magyarul). Végre a kezeim közé szeretném kapni az Ébredő erőt is, mert kíváncsi vagyok az állítólagos eltérésekre. Az Utolsó angol úriembert, amit már meg is ígért nekem Ayasha. Igazából most csak ennyi jut eszembe. Ja, igen, Gena Showalter soron következő kötetét (The Darkest Promise). Ugyan ez felsorolva nem öt, de mivel az Utolsó angol úriember több kötetes, ezért bőven túl is léptem.


6. Mennyi könyvet remélsz elolvasni 2017-ben?

Az előző évhez hasonlóan most is az 50 kötetes határt szabtam ki magamnak. Remélem sikerülni fog megvalósítani. Még mindig olvasási válságban vagyok.


7. Részt fogsz venni a GoodReads Reading Challenge-en vagy bármilyen hasonló (esetleg várólista csökkentő) eseményen? 

Ha egy kicsit lejjebb görgettek, akkor látni fogjátok a választ 😉 Szóval a válasz, igen. Idén második alkalommal is részt veszek a GoodReads féle Reading Challenge-en. Viszont egyéb felületen ebben az évben sem fogok már. Azt hiszem, e téren 2015 bőven sikeres év volt. Most csak az átlagot szeretném, de azt tartalmasan. A legelső könyv, amit kiolvastam idén, egészen ígéretes kezdetnek tűnt egy nagy visszatérésre, viszont a legújabb olvasmányom megint visszasüppesztett a reménytelenség mocsarába (M). 


8. Tettél valamilyen újévi fogadalmat fogadalmat? (Blogos, könyves, stb.)

Szeretnék többet foglalkozni a blogommal, több könyves tartalmat, ami az eredeti profilja lett volna az egész oldalnak. Sok jó könyvet néznék meg, és remélem legalább annyi jó filmet. Az élet dolgairól meg a szokásosakat, amit minden évben megfogadok, de sosem sikerül teljesítenem maradéktalanul.


9. Kiket hívsz meg a book tagre?

Mindenkit, aki csak szeretné kitölteni. Ezen túlmenőleg: 
  • Raccoonit (hamarosan meg is csinálom a mi kis kihívásunkat ;))
  • Londonna
  • Ayasha