A 12 napos blogger kihívás - 2. forduló (vége)

Sziasztok!

Folytatódik a 12 napos blogger kihívás, amiből még tartozom a fennmaradt 7 napommal és egyben hét kérdés megválaszolásával. Szeretek hosszan írni, ezért is torlaszoltam fel ennyire...amellett, hogy újfent sikerült szépen megbetegednem. Ez nálam lassan valami rutin lesz. Ha jön a szabadság, akkor jön vele a betegség is. 

Szóval visszatérve az eredeti témához:

6. nap (december 20, kedd)

Dolgok, amik halálra idegesítenek 

Ebből annyi van, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. De azért megpróbálok összeszedni egyet-kettőt. Ilyenek a bogarak, a szárnyas-patkányok (galamb), ha megmondják mit csináljak, amikor kritizálják az ízlésem (nem kell rám nézni vagy meghallgatni), az "állj hozzá pozitívan" mondatot. Hirtelen ennyit tudtam felsorolni.

7. nap (december 21, szerda)

A jelenlegi 3 kedvenc dalod 

Újfent olyan dolog, amiből rengeteg van, de egye fene, néhányat kiválasztok.

• Dean Fujioka: History Maker

Ez a remek dalocska a Yuri!!! on Ice című fantasztikus alkotás openingje és már első hallgatásra beleszerettem. Jó hangszerelés, szép szöveg, igaz, az énekes hangja nem mindig összeegyeztethető a dallal, de más feldolgozásban mégsem hangzik olyan jól, mint az eredeti. Erről az animéről még tervezek írni a héten.

• Hans Zimmer: Scared Pool of Tears 

Ugyan nem vagyok nagy Kung Fu Panda rajongó, de kétségtelen, hogy a soundtrack-je nagyon ütős lett. Olyan tipikusan Hans Zimmer. Az egész album számomra egy tanulós/előadás/szakdolgozat készítős lemez, ez a zene pedig kiváló a kis szünetekhez, mert egyszerre megtalálható benne a nyugtató rész és az inspiráló is. Nehéz ezt így szavakba ölteni, meg kell hallgatni eljétől a végéig. Nem rövid, de cserében tartalmas is. Az eleje egy kicsit felvezető jellegű, majd van egy csata tétele és végül a győzelem.

• The Birthday Massacre: Goodnight

Ez is tipikusan az a szám, aminek a hangzása, nem pedig a szövege fogott meg. Sajnálom, hogy a banda ennyire nem lobbant be a köztudatba, dacára jó néhány számuknak, ami egészen jó. Főleg a feldolgozások.

8. nap (december 22, csütörtök)

Részletek a bakancslistádból

Ilyet csináltam már egyszer, de akkor ide is leírok belőle néhányat. Lehet, kicsit gyerekes, de ez van.

• Külföldre kiutazni.
• Elmenni Japánba egy igazi japánkertet megcsodálni. 

  

  Kyosumi Teien Tokyoban

• Részt venni egy animeconon. 
• Megírni életem első igazi könyvét és megélni a kiadását.
• Találkozni egy kedvenc színészemmel (talán még autogramot vagy közös képet csinálni vele, ha elég bátor vagyok, hogy megkérjem).
• Londont végigjárni és mindenhol (ahol érdemes) lefényképezni magam.

Nem is untatnálak több dolgommal titeket.

9. nap (december 23, péntek)

Mutasd meg nekünk, hogyan csinálsz valamit! 

Megmutatnám szívesen, hogyan kell indexeket, vagy viszonyszámokat számolni statisztikai sokaságból, esetleg egy kis szórást, csak azt valljuk be őszintén, senkit sem érdekelne. Legalábbis önként biztosan nem. Nem tudnék olyan dolgot mondani, ami különleges volna és kifejezetten specialistája lennék. Tudjátok mit? Leírom hogy szoktam bejegyzéseket írni, azt talán még tudom, ha rosszul is, csak amolyan kitöltőként. xD

Először mindig a témával kezdem, ami köré a film vagy a könyv felépül, aztán az ahhoz fűződő személyes élményemet. Következőképpen a tartalomból vázolok fel néhány lényeges dolgot, de szigorúan nem a fülszöveget. Ezt követi a fő karakterek, majd a mellékszereplők kivesézése. Az előbbi kategóriát részletesebben, az utóbbinál csak akkor részletezem, ha van is mit. Utána jöhet egy kis mi tetszett és mi nem rész, ahol próbálom érvekkel alátámasztani igazam. Majd végül egy kis összegzéssel teljes ajánlás következik (vagy lebeszélés, attól függően, milyen volt a mű).

10. nap (december 24, szombat)

10 randomság

1. Néha nem értem az embereket. 
2. Túl racionális vagyok, amit úgy szoktak beazonosítani, hogy negatív a hozzáállásom.
3. Megkaptam az első "pocsék" minősítésemet :D (és szerintem csak én vagyok olyan hülye, hogy ennek örülök is)
4. Örülök, hogy lesz második évada a Yuri!!! on Ice-nak. 
5. A legolcsóbb zacskós kínai leves a legfinomabb és leglaktatóbb leves (főleg a rákos ízesítésű *-*).
6. Gondjaim vannak ezzel a spontaneitással.
7. Túl sok az olvasnivalóm (beteg vagyok, ilyenkor minden sok, ami miatt az agyamat használni kell).
8. Nem szeretek tanulni, csak hát kéne.
9. Lélekben még mindig gyerek vagyok. 
10. Ennél több dolog nem jutott eszembe.

11. nap (december 25, vasárnap)

Ilyen voltam, de már megváltoztam

Ez a változósdi... Na mindegy. Ebbe inkább nem mennék bele. A lényeg inkább azon van, milyen mintát próbálunk magunkra venni, mintsem a változáson.
Nekem meg kellene tanulnom kevésbé kritikusan hozzáállni mindenhez, egy kicsit megtartani magamnak a véleményem. Szerencsére a teljes körű lámpalázat sikerült már valamennyire leküzdenem, ha magyarul kell beszélnem, de az angol nyelven történő kommunikációnál még mindig akadályokba ütközök. Már sokkal könnyebben barátkozom, mint régen, hála annak, hogy szinte egy ismerős arc sem volt az egyetemen, így kaptam egy kis löketet. Kissé szabad szájú vagyok és tudom, hogy ezen is javítanom kellene. Valamelyest már a szégyenlősségemet is legyőztem és merek visszaszólni, ha arra van szükség.
Szóval nem változtam túl sokat a tíz évvel ezelőtti, kezdő középiskolás önmagamhoz képest. Viszont tisztán látom, mit és hogyan kellene csiszolnom magamon. De lényeges, hogy nem mások miatt, hanem mert nekem lesz csak javam belőle.


12. nap (december 26, hétfő)

Egy nap az életemből

Továbbra is beteg voltam, így semmi különleges nem történt. Felkeltem, szenvedtem egy kicsit látványosan, aztán megcsináltam a reggelimet (tehát levágtam magamnak egy kis bejglit az én gerezdemből, nehogy szüleim is elkapják a kórt). Ezután megnéztem a Star Wars 7. részét, mert most értem a maraton végére. Utána jöhetett is az ebéd. A szokásos karácsonyi menü, csirkecomb krumplipürével (imádom). Azt követően jöhetett a Yuri!!! on Ice első évadának újranézése, amiből majd várható értékelés is a héten. Közben felhívott Ayasha, vele beszélgettem, már amennyire tudtam. Délután hátralevő részét olvasással töltöttem (az Éjsötét szenvedély, amiről, ha végre végzek vele, ugyancsak lesz majd kritika), majd este megnéztem a Király beszédét, mert Colin Firth és nagyon jó film. Utána még gépeztem egy kicsit, végül pedig ágyba kerültem. Ennyit tudok elmondani a betegeskedő mindennapjaimról.


Köszönöm a kihívást RexFan-nak, aki elhozta ezt a lehetőséget a moly-ra ;) Talán így egy kicsit jobban meg lehetett ismerni engem is. Bár nem vagyok egy érdekes ember.