A szükség nagy úr, tartja a mondás, és önmagamon tapasztaltam, ez mennyire igaz. Több, mint fél éve kezdtem el tanulni spanyolul egy argentin sorozatnak köszönhetően, amit mától kezdve minden hétköznap láthattok a tv-ben. Már ha szeretitek ezt a műfajt. Tűkön ülve vártam a mai premiert és hogy mit hozott össze a szinkronstáb. A végeredmény enyhén szólva vegyes lett.
Sajnos a teleregényeknél gyakori jelenség, hogy nem túl minőségi a szinkron (bár ez egyes sorozatokra is igaz). Nem találják el a hangokat, rosszkor mondanak alá, nem jó a hangjáték és nem ritka a félrefordítás sem. Ami a címeket illeti, abban mindig is kreatívak voltunk. Most sem csalódtam a választásban. Egyszerre utal a főhősnőre és a sorozat színhelyére. Ugyanakkor már csak az is kétségeket támasztott bennem, amikor először meghallottam ezt a címet. Inkább lett volna az Én Esperanzám vagy az Én reményem. Ám ez is csak ízlés függő. Mindenesetre nekem nem jött be a dolog. Ahogyan a szinkronhangok sem. Ha valaki megnéz egy percet a sorozatból eredetiben, akkor tudni fogja, miről beszélek. Megeshet, annyira hozzászokott már a fülem az eredeti hangokhoz, hogy ezt nem tudja befogadni. Talán, ha a szinkoronsat láttam volna először, jobban is tetszene. De szerintem csak egy valakinél találták el a hangot, és az a Tisztelendő Anya.
A híres kórus, amely berobban a pop-zene világába
Maga a sorozat nem újdonság, hiszen jó telenovellához illően itt is megtalálható szinte minden. Az elveszett majd megkerült lány, a tiltott szerelem, a szerelmi háromszögek, "megcsalás", faképnél hagyás a templomban, a főgonosz indítéka (nincs spoiler), a testvérviszály, egy kis amnézi (aminek lesznek súlyos következményei). Mindezt az fűszerezze meg igazán, miképpen tálalják az egész sztorit. Nem ez az első sorozat, ami egy pap és egy átlagos lány szerelmi történetét meséli el, habár még olyat sem láttam, hogy a lány...Nincs spoiler, hátha nézi valaki (a 100. rész környékén majd kiderül) ;) Az biztos, hogy üde szinfoltja a mai teleregényeknek. Talán azért is, mert fiatalosabb hangvételű, de nem megy el Violettába (azt nagyon nem szeretem). Ugyan itt is felcsendülnek betétdalok, már csak azért is, mivel a templomi kórus is nagy szerepet kap az egész sorozat folyamán. Itt jöhetne az, hogy ez mennyire ismerős. A lány, aki bujdosni próbál az őt üldöző bűnözők elől és egy zárdában kap menedéket...Apáca Show...a zárdában belép saját akaratán kívül a kórusba...Apáca Show...az említett énekkar híres lesz...Apáca Show. Igen, vannak közös elemek, azt leszámítva, hogy Whoopi nem szeret bele a gyóntató papjába. És még néhány apróság.
Azon kevés alkalmak egyike, amikor Esperanza nem tud megszólalni XD
Mint az már kiderülhetett, a főszereplő Julia, aki Esperanzának adja ki magát, egy igazi hebehurgya lány túl sok fölös energiával ellátva. Szegény lánynak szusszanni sincsen ideje az anyja halála után, már jön is a következő probléma. Először az apácák áskálódása, majd a Tomas atya iránt érzett szerelme okozza a legtöbb bajt neki, mégsem tud teljesen eltávolodni egyiktől sem. Pedig próbálkozik mindennel, amivel tud, de a végzet és a forgatókönyvírók mindig közbeszólnak. A történet végére a cserfes lányból már érett nő válik, aki végre képes igazán nagy döntéseket meghozni (pl.:...nincs spolier), önállósodik és ehhez egy hatalmas csalódás kell. Az álomvilága ugyanis összedől, amikor valaki úgy dönt, hogy ideje bevetni magát a dzsungelbe néhány hónap erejéig. Szeretetét már nem osztogatja mindenkinek és jól meggondolja, mit is kéne tennie. Még ha az nem is éppen jó vagy kellemes.
Egy ominózus baklövésre való reagálás
Tomas atya. Mit is mondhatnék róla. Ő sem volt mindig pap. És ez meg is látszik felfogásában. Sokkal könnyedebben veszi a 21. század által létrejött újfajta módikat, mint idősebb kollégái, akik rendszeresen meg is látogatnak egy kis fejtágításra. Újító felfogása nem csak az egyháznak, de a környezetében élőknek is szemet szúr. Rendre ki is akarják használni, de nem mindig jön össze. Nagyon elnéző tud lenni, amikor nem féltékeny vagy dühös Julia/Esperanza valamilyen újabb baklövése miatt. Rengeteg hibát elkövet ő is a történések folyamán, aminek meg lesz a maga böjtje, de valójában ő is csak egyet akar: azzal lenni, akit szeret és ez főhősnőnk, akinek lazasága, szókimondása és hatalmas szíve az, ami megfogta. Jó maga is rendelkezik ezekkel az erényekkel, így nem is vitás, hogy összeillenek-e. A lányhoz hasonlóan egyébként neki is megvan a maga rózsaszín köde, amin nehezen tud túllépni, ha egyáltalán túl tud, mivel rendkívül idealista.
A kép önmagáért beszél
A többi szereplőt illetően a tinikre nem térnék ki, mert sajnos az a vonal nagyon is hasonlít a Violettához. Nyálas tinirománcokkal teljes részek ezek, amelyekre nem is igazán szeretnék visszaemlékezni. A karaktereikben sincs semmi különleges, ahogy mindennapjaikban sem. De kellett a kitöltő rész. Viszont az apácák annál érdekesebbek. Van itt mindenféle személyiség és ezekből fakadóan rengeteg vicces jelenet. Nem jutna róluk eszembe, hogy egy nagy család lenne. Inkább egy non-stop pletykagyűlés, ami nem kímél senkit és semmit. Mindannyian álszentek és folyamatosan aláássák egymás reputációját. Legkedveltebb célpontjuk pedig először Esperanza, majd Tomas valamint Clara is terítékre kerül. Akármennyire is próbálnak annak tűnni, igazán ők sem begyöpösödöttek. Még saját videócsatornát is csinálnak a legnézettebb videómegosztóra, vagy éppen koncertről tévednek haza, hogy csak a legalapvetőbbeket említsem. Nagyon jól működik közöttük a csoportdinamika (ugyan nem mindig pozitív módon), működik a kémia a szereplők között.
Ajánlom azoknak, akik szeretik a könnyedebb kikapcsolódást, de azoknak is, akik oda vannak a drámákért, mert a 100. rész után már abban is bővelkedik a sorozat. Összességében nagyon kellemes délutáni szórakozás vicces jelenetekkel, egy érdekes szerelmi szállal, remek zenei betétekkel és sok jó karakterrel. Egy próbát mindenkép megér ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése